A közlekedésben használt kifejezések
„ÚT” Útnak nevezzük mindazt a felületet,amelyen közlekedés bonyolódik le, függetlenül attól,hogy az kiépitett,vagy nem kiépitett útburkolattal rendelkezik,valamintfüggetlenül attól,hogy az kategorizálva van –e valamelyik úttipushoz,illetve az valamilyen létesitményen belül van –e.( gyárak,korházak,stb.)
„NYILVÁNOS ÚT” Szűkebb értelmezése az út-nak. Nyilvános úthoz tartozik minden út.Ezek az utak kategorizálva vannak: regionális,magisztrális és lokális utakra.Ezeket az utakat mindenki használhatja.Vonatkoznak rájuk a közlekedés általános szabályai.
„GÉPJÁRMŰFORGALOM CÉLJÁRA FENTARTOTT ÚT” Jelzőtáblával megjelölt út amelyen csak gépjárművek
( motorkerékpár,személyautó,tehergépjármű,autóbusz valamint az ezek által vontatott kapcsolható járművek) közlekedhetnek.Ezek az utak kereszteződhetnek egyszintben más utakkal.Nem közlekedhetnek rajtuk azok a gépjárművek amelyek szerkezetüknél fogva nem képessek 40km/h -tól nagyobb sebességet kifejteni.A törvény által gépjárműforgalom céljára fentartott úttá van nyilvánitva.
„AUTO – ÚT” Jelzőtáblával megjelölt út amelyen csak gépjárművek
( motorkerékpár,személyautó,tehergépjármű,autóbusz valamint az ezek által vontatott kapcsolható járművek) közlekedhetnek.Ezek az utak nem kereszteződhetnek egyszintben más utakkal.Nem közlekedhetnek rajtuk azok a gépjárművek amelyek szerkezetüknél fogva nem képessek 40km/h -tól nagyobb sebességet kifejteni.Egyirányban legalább 2 forgalmi sáv valamint 1 kényszermegállásra szolgáló sáv kell,hogy legyen.A törvény által gépjárműforgalom céljára fentartott úttá van nyilvánitva.
„ÚTTEST” A közlekedés lebonyolitására szolgáló felület.Az úttest áll két útszallagból.
„ÚTSZALLAG” Az útszallag a járművek egyirányú közlekedésére szolgál. Állhat, egy,kettő vagy több forgalmi sávból.
„FORGALMI SÁV” A forgalmi sáv a járművek egy járműoszlopban való közlekedésére szolgál.
„JÁRDA” A járda kizárólag gyalogosok közlekedésére szolgál.Nem lehet egy szintben az úttestel.Amennyiben egymásmelett és egyszintben vannak akkor mesterségessen el kell azokat választani.
„KIJELÖLT GYALOGÁTKELŐHELY” Az úttest része amely megvan jelölve útburkolati jelekkel vagy közlekedési jelzőtáblával illetve mindkettővel.
„JÁRDASZIGET” Az úttestből kiemelkedő vagy útburkolati jelekkel felfestett gyalogos sziget (általában a két útszallag választóvolalán helyezkedik el) ,melyen a gyalogosok ideiglenessen várakozhatnak az úttesten való átkelésükkor.
„KERÉKPÁRÚT” Külön kiépitett forgalmi felület az úttest mellett,attól elválasztva és külön közlekedési jellel megjelölve. Kötelezően itt kell közlekedniük a kerákpárosoknak és a segédmotoros kerékpároknak.Ezen a felületen más járművek és gyalogosok nem közlekedhetnek.
„TELEPÜLÉS” Településnek nevezzük amikor az úttest egyik vagy mindkét oldalán utca jelleget adó házsor található és az település kezdetét illetve végét jelző táblával meg van jelölve.
„ÚTKERESZTEZŐDÉS” Az a hely ahol kettő vagy több út találkozik illetve keresztezik egymást.
„JÁRMŰ” Járműnek nevezünk minden szállitó eszközt meyek az úton közlekednek,beleértve a tolókocsitól a gépjárművekig valamint a sinen közlekedőket is.Kivéve a gyerek szállitó kocsikat,szánkót,trotinetet,és a rokkant kocsikat melyek nem önerőből közlekednek.
„KERÉKPÁR” Kétkerekű jármű amely kizárólag a vezető erejével közlekedik.
„TRICIKLI” Háromkerekű jármű amely kizárólag a vezető erejével közlekedik.
„FOGATOS JÁRMŰ” Állati erővel vontatott szállitóezköz,beleértve a szánkót is.
„MOTOROS JÁRMŰ” Minden jármű amely saját motorral rendelkezik,kivéve a sinen közlekedő járműveket.
„GÉPJÁRMŰ” Minden motormeghajtású jármű amely elsősorban személyek és tárgyak szállitására szolgál,valamint minden motormeghajtású jármű által vontatott kapcsolható jármű, amely elsősorban személyek és tárgyak szállitására szolgál.Nem nevezzük gépjárműnek a segédmotoros kerékpárt,motokultivátort,munkagépet,traktort, attól függetlenül hogy azok részben személyek és tárgyak szállitására szolgálnak.Röviden gépjárművek lesznek: (motorkerékpár,személyautó,tehergépjárművek és autóbuszok).
„SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR” Saját motorral ellátott két vagy háromkerekű jármű.A motor köbtartalma nem haladja meg az 50cm3 –ert.Szerkezeti sajátosságai viszont nem teszik lehetővé az 50km-től nagyobb sebesség elérését.
„MOTOKULTIVÁTOR” Motormeghajtású jármű 12kw-ig, egy vagy két tengelyel amely szerkezeti sajátosságaiból adódóan:húzhat, tolhat mezőgazdasági kapcsolható eszközöket,vontathat számára kialakitott kapcsolható járművet.
„MUNKAGÉP” Motormeghajtású jármű,elsősorban külömböző munkák elvégzésére szolgál saját berendezéseivel illetvefelszereléseivel.Haladási sebessége nem lehet több 30km/h-nál.Ide tartozhatnak:( kombájn,űltetők,szedőgépek útépitésnél használt külömböző járművek stb.) Nem tartoznak ide a : traktor,motokultivátor
„TRAKTOR” Motormeghajtású jármű,amely húzhat,tolhat,vihet külömböző mezőgazdasági eszközöket,valamint húzhat kapcsolható járműveket (pótkocsi).
„MOTORKERÉKPÁR”Gépjármű,két vagy háromkerekű,oldalpotkocsival vagy anélkül.Összsúlya nem haladhatja meg a 400 kg-ot.
„SZEMÉLYGÉPKOCSI” Gépjármű amely elsősorban személyek szállitására szolgál.A vezető ülésen kivül még lehet legfeljebb nyolc ülés a járműben.
„AUTÓBUSZ” Gépjármű amely elsősorban személyek szállitására szolgál.A vezető ülésen kivül több mint nyolc ülés van a járműben.
„KOMBINÁLT JÁRMŰ” Gépjármű,amely elsősorban személyek és tárgyak szállitására szolgál.
„TEHERGÉPJÁRMŰ” Gépjármű amely elsősorban tárgyak szállitására szolgál.(teherautó,speciális teherszállitó,hűtőkocsi,tartálykocsi,nyerges-vontató)
„KAPCSOLHATÓ JÁRMŰ” Más motormeghajtású járművek által vontatott jármű.Elsősorban személyek és tárgyak szállitására szolgál.
Szerkezetileg a kapcsolható jármő lehet még:
- félpótkocsi – első tengely nélkül , első részével támaszkodik a vontató járműre
- könnyűpótkocsi – a legnagyobb megengedett súlya nem haladhatja meg a 750 kg-ot
„JÁRMŰSZERELVÉNY” Egységessen a vontató és a vontatott jármű.
„JÁRMŰOSZLOP” Több jármű egymás utánni megállása, illetve haladása ugyanabban a forgalmi sávban .A járművek sebessége és a járművezetők magatartása egymásközt összehangolt úgy ,hogy más jármű biztonságossan nem tud besorolni a járműoszlopban található járművek közé.
„KÖZLEKEDÉS RÉSZTVEVŐJE” Ide sorolunk miden személyt aki az úton járművel vagy anélkül közlekedik,valamint ha állatokat terel az úton,lóháton ha közlekedik,gyalogosok valamint személyek akik az úton munkálatokat végeznek.
„JÁRMŰVEZETŐ” Az úton járművet vezető személy.
„GYALOGOS” Közlekedés résztvevője, aki nem vezet és nem tartózkodik járműben,ami azt jelenti,hogy gyalogossan közlekedik. Gyalogos még az a személy is aki: tol vagy húz gyerekszállitó eszközöket,kerékpárt,segédmotoroskerékpárt,rokkant kocsit.Gyalogosnak tekintjük még a rokkant személyt is ha az rokkantak számára épitett rokkant kocsival közlekedik,még akkor is ha az saját motorral van ellátva,de nem halad gyorsabban mint a gyalogos sebesség ( 5km/h –ig ).
„MEGÁLLÁS” Megállásnak tekintjük amikor a járművezető 15 percnél rövidebb ideig tartózkodik egyugyanazon helyen.Nem tekintjük megállásnak ha a járművezető a
közlekedési szabályok betartása végett állitotta meg járművét.
„VÁRAKOZÁS” Várakozásnak tekintjük amikor a jármű 15 percnél hosszabb ideig tartózkodik egyugyanazon helyen,függetlenül attól,hogy a járművezető a jármű közelében van vagy nincs
„EGYMÁSMELLETI ELHALADÁS” Amikor két egymással ellentétes irányból érkező jármű találkozik.
„ELŐZÉS” Előzésnek tekintjük amikor velünk azonos irányban (ugyanazon a forgalmi sávon) haladó jármű mellet mi gyorsabban elhaladunk .
„KIKERÜLÉS” Az a művelet amikor valamilyen akadály mellet elhaladunk (álló jármű,gyalogos,vagy bármilyen más akadály).
„KITÉRÉS” Az a művelet amikor meghatározott helyzetekben ,járművünkel sebességet kell csökkentenünk,vagy megállnunk ,hogy elhaladást biztositsunk a szemből érkező, vagy a már előzésünkbe kezdett járműveknek a biztonságos elhaladás végett.
„CSÖKKENTETT LÁTÁSI VISZONYOK” Amikor településen kivül nappal vagy éjjel nem látunk távolabb mint 200 m-er,illetve településen belül, ha nem látunk távolabb mint 100 m-er.(csak maga a éjjeli sötétség nem tekinthető csökkent látási viszonyoknak)-(a csökkent látási viszonyok okozói lehetnek:köd,füst.eső,havazás nagy por stb.).
„KÖZLEKEDÉSI BALESET” Amikor az úton egy vagy több mozgásban levő jármű szerencsétlenséget szenvedett és amikor anyagi kár,személyi sérülés vagy haláleset történt.
oldal tetejére vissza a tartalomjegyzékhez vissza a főoldalra
|